Erdélyért Könyvesház

Jókai Anna Kossuth-díjas író új könyve az öregedés és a halál regénye; ugyanakkor a négy f?h?s életének teljes spektrumát öleli fel. Bár a legjelenebb jelenben végz?dik, az egyes sorsok múltja is megelevenedik: a Horthy-Magyarország, a személyi kultusz, a puha diktatúra esztendei, majd a rendszerváltás reményei és csalódásai, 1997-ig. Két aszszony (a volt stewardess és a szociális gondozó) és két férfi (a pszichiáter és az ügyvéd) története, de a gyermekek, unokák, „?sök" története is. Különlegessége a regénynek, hogy a négy ember közül nem mindegyik ismeri a másikat, mégis szoros szálak f?zik ?ket Össze. A párban él?k a kudarcba fulladt régi szerelmet keresik. Tudati életük más felettes valóságban zajlik, miht amit a fizikai valóságban közvetlenül megélnek. A sodró erej?, konvenciókat felrúgó történetnek eredeti formai megoldása van, amit azonban a közlend? követel meg: misztérium-dráma-jelleg? kivetítése a lelki-szellemi síknak, maga a mindennapi eseménysor pedig aláfestésként, zárójelben, esetenként mintegy "ellenpontozva". A regény sokféleképpen olvasható: halálfélelem elleni orvosság, talán javallott beavatási út, de mindenképpen segítség a méltó élethez és a jó halálhoz. De egy kiégethetetlen nagy szerelem históriája is. Kíméletlen kor- és kórrajz az ezredforduló felé haladó világról. ?szinte megfigyelések, mozzanatok a lepusztuló létr?l, a fizikum hanyatlásának fokozatairól - és ugyanakkor metafizikai távlatokba ernelt vigasz: az igazi Én-tudatot kiküzd? ember számára. Izgalmas könyv; kinek ajánlott olvasmány, kinek kötelez?. Határozott véleménynyilvánítás a mindenkit érint? kérdésben: életünk min?sége függ össze halálunkkal. Semmi pesszimizmus: itt a halál perce kiragyog. Jókai Anna mondja: "Magot nevelni a hervadásban: csak a növénynek egyszer?. Nekünk nagyon nehéz! Mert ez már nem szent automatizmus, hanem személyre szabott önm?ködés. A fiatal lehet szétszórt és a maga szintjén mégis eredményes - az öregnek azonban szüntelenül összpontosítania kell. Az öregség nem nyugalom, hanem megfeszített akarat. Két mankónk: az önirónia és a bátorság. Energiánk pedig az eszközként használt szenvedés. A hova nem rajtunk áll. A miért az Isten titka. A hogyan a mi szabadságunk"