Erdélyért Könyvesház

Volt egyszer egy asztalosmester Pesten a Váci utcában, aki arra volt büszke, hogy Petőfi tőle vásárolta a házasságkötésekor a konyha- és szobabútort. Ugyanez a Rábely János készítette azt a koporsót is, amelyet üresen ill. téglával megrakva a kivégzett Battyányi Lajos helyett engedtek le a sírba.



A fia viszont az akkoriban egyre népszerűbb nyomdász szakmát választotta, és a levert szabadságharc utáni időszakában kezdte inaséveit Emich Gusztáv nyomdájában, Betűszedő lett, aki a szakma mellett a nyomtatásra váró könyvekből is tanult, s így ismerkedett meg Jókaival is. A kiegyezés után 1869-ben , amikor a megyeszékhelyek is kezdtek lépést tartani az európai rangú főváros dinamikus fejlődésével, egy rimaszombati nyomdatulajdonos özvegye eladta neki a nyomdát, amiben a már korábban odaköltözött sógor, Hollósy József asztalosmester közvetített. Így történt, hogy 24 évesen fiatal nejével együtt elhagyta szülővárosát, ahová akkoriban tömegével tódultak be vidékről, és letelepedett Gömör székvárosában, mint egy „vízhordta-gallycsapta gyüttment”. A nagy nyüzsgésből egy csendes, akáclombos, Rima parti kisvárosba cseppent, ahol élni akart, de nem élősködni. A jövevényt nehezen fogadják maguk közzé a „gyükerek”, ha parancszóval érkezik, de a szorgalmas, adakozó lelkű ember nyitott kapukra talál. Idősebb Rábely Miklós ez utóbbiak közé tartozott, és életének további hetven esztendejét e város felemelkedésének szentelte. Gyermekei – köztük az emlékező is – ennek a városnak szülöttei, neveltjei, a Város felemelkedésének legszebb történelmi korszakában a 19. század végén s a 20. század elején, amit megszakít és végleg eltorzít a világháború s az azt lezáró területmarcangoló szégyenletes békeszerződés . Az emlékező az ötvenes évek végén s a hatvanas évek elején írja le közel száz év személyes élményeit, melyekre mindig ránehezedik a Trianont is felülmúló újabb jogfosztás, az 1945 utáni csehszlovákiai fasiszta jellegű dekrétumok és egyéb embertelenségek árnya, a számkivetettség keserűsége. A közvetlen szemtanú vallomása sokkal hitelesebb és emberibb, a történelem statisztikai adatainál. Ráadásul olyan tények kerülnek felszínre, melyekről a hivatalos történelem vagy nem szól vagy mást mond.
Mert milyen erkölcsi romlás révén nevezhetnek el utcát vagy teret olyan személyekről ma is Rimaszombatban (például Daxner , Klokoč), akiknek legnagyobb „érdemük” az volt, hogy aljas módon utálták a magyarokat, és tettlegesen is ebben jeleskedtek ( becsületes magyarok emberek feljelentése, kopaszra nyírása, megverése) ? Ezzel a mai napig nem mer szembenézni a szlovákiai történetírás, pedig ennek a tényismeretnek a hiánya fertőző sebként üszkösödik el az ország alkotmányosnak és demokratikusnak megfogalmazott testén. Ha gyógyítani nem tudják vagy nem akarják, akkor amputálni kell…

Rábely Miklós könyve ebben is segíthet. Legalább Rimaszombat és térségének objektív történelemrajzához. Hiszen ki más tudna közvetlenebbül beszélni a Gömör-Kishont című hetilapról, melyet az édesapja alapított és a bátyja tartott fenn hosszú éveken át ? Avagy milyen jelentős szellemi műhely volt a Polgári Olvasókör, melynek impozáns új otthonát 1896-ban éppen id. Rábely kezdeményezésére építették meg és avatták fel. Ám épp ilyen fontos volt a Rimaszombati Ipartársulat ténykedése is, és talán ezen szervezetek tagjainak is köszönhető, hogy befolyásukkal megakadályozták Rimaszombat füstös iparvárossá és katonavárossá züllését (abban az időben!). Ám arról is tudósít, hogy az idegen szabadkőműves eszméket milyen álságos köntösben próbálták a lelkek és telkek kalmárai elhinteni, de itt e közösség egészséges ellenállására találtak, mert a szabadságjogok álszent jelszavai mögött az anyagi önzés és a pénzvilág kívánalmai álltak. A könyv pótolhatatlan érdeme a nevek, helyszínek, időpontok sokaságának felidézése, mert ezáltal kordokumentummá, történelmi forrásmunkává is válik. Például a Rimaszombati Dalárda szereplései és tagjainak jellemzése, a gimnázium új épületének felavatása (1904.X.11., költsége 290 ezer korona, utcai szélessége 72 m.), Tompa Mihály szobrának leleplezése és