Erdélyért Könyvesház

A Kossuth Lajos azt üzente… című lemezünkön az 1848–49-es forradalomhoz és szabadságharchoz kapcsolódó legismertebb és legszebb katonadalok csendülnek fel a Budai Ilona által vezetett Vikár Béla Népdalkör előadásában, kiegészülve a Himnusz és a Szózat verssoraival, Petőfi Sándor két közismert költeményével, valamint a Mit kíván a magyar nemzet 12 pontjával.

A Vikár Béla Népdalkör tagjai, az Óbudai Népzenei Iskola közreműködő tanárai és diákjai Kossuth Lajos és az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc emléke előtt kívánnak tisztelegni. Ezen időszak népköltészete igen gazdag: Kossuth Lajosról több, mint 100 dallamtípusnak mintegy 600 dallamát ismeri a szakirodalom. Lemezünkön a legismertebb katonadalok mellett megszólalnak erdélyi, bukovinai és moldvai énekek is. Az önálló népdalköri hangzást vonószenekarral, citerával kísért műsorszámok, valamint szólóban előadott katonadalok színesítik. Bár a lemez dallamait nagyrészt női hangok tolmácsolásában hallhatjuk, mégis katonadalokhoz méltó hittel, szeretettel és erővel szólalnak meg.

A hangfelvétel szereplői és készítői azt remélik, hogy az ünnephez illő, lelkes előadás a lemez hallgatóit is éneklésre buzdítja.

Balogh Sándor, szerkesztő


A Vikár Béla Népdalkör közel negyven éve alakult középiskolás és egyetemista fiatalokból.
Azóta generációk nőttek fel a népdalkörben; az első tagok már az unokáikat hozzák magukkal a próbákra. A tagok az eltelt évtizedek alatt közel ezer népdalt tanultak meg; sok éven át közremu^ködtek a Kossuth Rádió Énekeljük együtt címu^ mu^sorában. Lassan huszonöt éve az Óbudai Népzenei Iskola ad otthont próbáinknak.

Az elmúlt évek alatt sokfelé jártunk, főleg olyan helyeken, ahol még él a népdal és élő, eleven közegében tanulhattuk azokat. Ellátogattunk az egyházaskozári népdalkörhöz, a boldogi, csömöri és kartali asszonykórusokhoz, de Erdélybe is eljutottunk. Mottónkat Sütő Andrástól kölcsönöztük: „…amíg egy nép énekel, addig messzire hallatszik, hogy létezik.”.Ha ehhez a létezéshez mi a magunk daloló módján hozzájárultunk, akkor nem volt hiábavaló népdalkörünk közel négy évtizedes munkája.

Budai Ilona, együttesvezető
Magyar Örökség-díjas népdalénekes


1. Kölcsey Ferenc: Himnusz(részlet)
2. Kossuth Lajos azt üzente
3. Apávának három tolla aranyos
4. Látom a szép eget
5. Sárközi népdalok: Kerülik a kertek alját / Ütik a rézdobot
6. Este későn megperdítik a dobot
7. Petőfi Sándor: Nemzeti dal
8. Kossuth Lajos táborában / Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva
9. Hej, csillag, csillag, szép hajnali csillag
10. Palóc népdalok: Süvít a szél, végigzúzza a fákat
Nincsen széle a fekete kendőnek / Sárga rigómadár ne szállj fel a fára
11. Süvegemen nemzetiszín rózsa / Most szép lenni katonának
12. Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger
13. Katona vagyok én, ország őrizője / Fütyül a masina sej, haj, ki az állomásra
14. Esik az eső, ázik a heveder / Huszárgyerek, huszárgyerek szereti a táncot
15. Szennyes az én ingem, szennyes a gatyám is
Jön, jön, jön, jön, jön Kossuth, jön / Bécs várában sír a német, jaj
16. Esik eső, esik, szép csendesen esik, tavasz akar lenni
Jól van dolga a mostani huszárnak
17. Mit kíván a magyar nemzet – a 12 pont
18. Ajó lovas katonának de jól vagyon dolga / Sohase vétettem Szeged városának
19. Vörösmarty Mihály: Szózat (részlet)

KÖZREMŰKÖDŐK:
Szabó Adrien – hegedű (2, 8, 16, 18); Buborék István – hegedű (2, 6, 8, 16, 18); Lajti Ákos – brácsa (2, 6, 8, 16, 18); Vörös Dániel – bőgő (2, 6, 8, 16, 18); Lajti Gergely – cimbalom (2, 8, 16, 18); Balogh Sándor – citera (4, 11, 14); Budai Ilona – szólóének, próza (1, 15, 19); Raksányi Boglárka – szólóének (6); Nemcsics Kinga – szólóének (3); Kiss László – ének, koboz (9, 13); Szilágyi Szabolcs – vers, próza (7, 12, 17)