Erdélyért Könyvesház

századi magyar világi dallamok
A verses zenék mélyebb gondolatokra irányítják a figyelmet, az esztétikai élmény bensőségesebb átéléséhez kínálnak lehetőséget. Molnár Júlia színművész, Szilágyi Ágnes zenetanár és Balogh "Joe" József gitárművész összedugta a fejét és kiötlötte, hogy olyan zenét fognak csinálni amelyben a hagyománytisztelet éppúgy jelen van, mint az igényes szórakoztatásra törekvés.

Így született meg a Csillagok Palotája című album, ami a Balassi Bálint énekelt versei és XVII-XVIII. századi magyar világi dallamok alcímet viseli.

Az album első negyedét Balassi énekelt versei töltik ki. Talán kevesen tudják, hogy majdnem 300 éven át kizárólag Balassi vallásos versei kerültek a nyilvánosság elé. Világi költeményeire (szerelmes és vitézi énekeire) csak 1874-ben bukkantak rá a Radvánszky család könyvtárában őrzött Radvánszky-kódex lapjain. A lemez nyitó verse is egy Júliához írt mű az "Ó, nagy kerek kék ég". A folytatásban a Teremtőhöz ("Bocsásd meg Úristen") és a hazáról ("Ó, én édes hazám") írt versek következnek.

Az album terjedelmileg hosszabb, igen változatos második felében a 18. századi virágénekektől (például az "Édes rabság") a Csokonai versekig (például a "Felfogadtam száz meg százszor") szinte minden előfordul.

Köztudomású, hogy a vers mondanivalója, kifejezőereje megsokszorozható, ha zenei kísérettel, énekelt formában adják elő. A dallam, a harmónia, a ritmus fokozott rezonanciára készteti az érzékenységet, a mondanivaló sajátos átélését teszi lehetővé.

A gyorsfogyasztó társadalom kialakulása magával hozta a kétes értékű zenei produkciók megjelenését is. A pénzgyártó gépezetként működő szórakoztatás tömegbutító eszközzé fokozta le a zenét, komformizálja a tömegeket és a belső ürességet látványos külsőségekkel takaró magatartásformákat alakít ki. Ezzel szemben az olyan verses zenék - amelyeket a Csillagok Palotája című lemezről is hallhatunk - mélyebb gondolatokra irányítják a figyelmet, az esztétikai élmény bensőségesebb átéléséhez kínálnak lehetőséget.