Erdélyért Könyvesház

Kobzos Kiss Tamás
Musica Historica együttes
Jánosi együttes
Misztrál együttes
Csörsz Rumen István
Kiss Attila
Kevin Johnson

2007 áprilisában szép ajándékot kaptam szülővárosomtól, az újonnan alapítóit Kölcsey-ösztöndíjat, egy újabb debreceni lemez anyagának elkészítésére (2000-ben már, szintén a város segítségével, megjelent „Főnix és Bárány” című CD-m, el is fogyott, újra kiadása terveim közt szerepel). Olyan ez, mint egy színésznek a jutalomjáték, nagyon boldoggá tett engem, és persze éreztem a felelősséget is. Nekiláttam verseket keresni. Csokonai-lemezem van már (a Hangzó Helikon sorozatban), így Petőfivel kezdtem. Hogy is volt az az „egy tél Debrecenben”? A vers nagy árnyékot vetett a városra... de, mint a legtöbbször, most is kiderült, hogy más a költészet és más a valóság. És sorra kerültek elő a Debrecenben született, élt költők dallamot kívánó költeményei. Nézzük, milyen énekek születtek a versekből Kölcseytől - Buda Ferencig, jórészt a saját megzenésítésemben:

1. Nem megyek én innen sehova - a húszéves segédszínész, Petőfi szerelmes verse egy Matild nevű színésznőhöz, amelyben a városnak mindent megbocsát... (különben, ha annyira haragudott volna rá, nem megy vissza Karácsony után!) Nagy segítséget jelentett a Música Histórica közreműködése.

2. Bordal - persze egy Kölcsey is kellett-Nem látszott túl könnyű feladatnak, de hamar megtaláltam ezt a Hymnus költőjétől kicsit szokatlan hangvételű verset.

3. Falusi mulatság: egy hamisítatlan, de nagyon kevéssé ismert Arany /íittos-költemény. Bizonyítja, hogy a költő mennyire azonosult népével. A dallamot egy Bartalus István gyűjteményéből, a XIX. század második feléből
való táncnóta ihlette. Köszönöm a Jánosi együttesnek, régi barátaimnak a kíséretet.

4. Szomjas ember tűnődése - még egy Debrecenben született Petőfi-vers, az egyik legvidámabb bordala. Lesz még egy ebben a műfajban, a végefelé... de ne ugorjunk ekkorát... Az különben is meglepetés.

5. A Hétről: egy Ady-rögtönzés, mintha a „Nem megyek én innen”-re rímelne... Hangulatát fokozzák Móser Ádám finom harmonika-futamai.

6. Ah, Vasárnap: Tóth Árpádot nem erről az oldaláról ismerjük, pedig debreceni éveiben sok ilyen kupiét írt. Kasza Roland és a Música Histórica tette hangulatossá.

7. Debrecen, ó-kikötő: boldogult ifjúkoromban rendszeresen szerepelt irodalmi műsorokban. Azóta ritkán hallani, pedig Gulyás Pál verse az egyik legszebb vallomás a városról!

8. A dudás: édesapám, Kiss Tamás Hortobágy-ciklusának egyik darabja. Kedves volt tanítványom, ifjú barátom, Csörsz Rumen István mentette vissza „a halálból”, az eredeti tervemben megvolt, aztán kihagytam, de ő titokban felvette az alapot dudával, így már „kénytelen voltam” elénekelni... Az első dallam Tóth István gyűjteményéből való, a másik kettőt azt hiszem, én találtam ki... (de ezt félve mondom).

9. Bujdosó dal: valódi élmény ihlette, édesapám az utolsó pillanatban, 1946 Karácsonyán szökött át a friss határon Váradról Debrecenbe. Nagyon régi megzenésítésem, egyetemista koromban született.

10. Péterszállás: egy kisújszállási vers, szintén apámtól, amiből a felvidéki Katona Laci által készített csodálatos töktambura segítségével lett az, ami (tán épp ilyen volt a kun koboz)... Gyerekkoromban én is sokat jártam a „kisúji” határban. A dallamban ott bujkál a Kallós Zoltán által gyűjtött „Puszta malomba...”

11. Hangfogóval: lírai önvallomás... Akik ismerték Kiss Tamást, tudják, mennyire igaz.

12. Hatalom: 1989-ben írta apám. Ha ma is aktuálisnak érezzük, az pusztán a véletlen műve...

13. Malom: Buda Ferenc Kossuth-díjas költő, apám középiskolai tanítványa döbbenetes erejű látlelete... A dal nem lett volna igazán hatásos a Misztrál együttes nélkül - nagyon köszönöm nekik!

14. Részegség a hazáért: a meglepetés... Hát az úgy volt, hogy éppen felvételeket csináltunk
Jantyik Csaba stúdiójában, amikor belépett egy negyvenes snájdig fiatalember. Beszélt, beszélt... és én nem vettem észre, hogy nem magyar anya szülte... O volt Kevin Johnson, üzletember és amatőr rockzenész, és hamarosan megtudtam, hogy 1986-ban érkezett Debrecenbe, szociológiát tanulni ugyanazon az egyetemen, ahol egy tucat évvel azelőtt én diplomát kaptam. Lelkesen mesélt arról