---

Reneszánsz magyar kártya, füzettel

A lovagkortól a reneszánszig c. könyvvel

1900 Ft
Kiadás éve: 2008
Kötés: műanyag
Méret: 14*22 cm
Oldalszám/Hossz: 37db+könyv
Adatbázisba felvéve: 2008.12.21.
Előjegyzem! Előjegyezhető

Klasszikus magyar kártya, plussz egy új játékszabály "Deo gratia" !

Játékidő: 10 - 15perc ¤ Életkor: 7 évtől ¤ Játékosok száma: 2 - 4 ¤ Tervezés, megvalósítás: Csanádi József ¤ Grafika: Nagy Katalin, Csanádi József ¤ Kiadás: 2008. Szeptember 29. Mihály napja

Hunyadi Mátyás 550 éve, 1458-ban foglalta el a nép akaratából a magyar királyi trónt. Ezen jeles évforduló alkalmából adjuk ki ezt a reneszánszkori magyar kártyát, és a hozzá tartozó ismeretterjesztő könyvet. Ennek a magyar kártyának az a különlegessége, hogy a kártyalapokat történelmi személyekkel illusztráltuk, Nagy Lajostól Hunyadi Mátyásig. A klasszikus magyar kártya híres játékain kívül, még plusz öt lappal és egy új játékszabállyal is játszhatunk, aminek a címe: "Deo gratia!". A játék során kiderül, melyik játékos a legalkalmasabb a Magyar Királyság trónjára.

...Az Úr magához szólította a magyar királyt. Isten kegyelméből új királyt kell választani (Deo Gratia), aki Magyarországot és a népet vezeti! Ki a legalkalmasabb a trónra? Csak az méltó a Magyar Szent Koronára, aki országló képességekben és erényekben is gazdag!...

Előkészület a "Deo Gratia!" játékhoz: Tegyétek a plusz öt koronás kártyalapot a paklihoz, majd az osztó keverje meg jól a 37 kártyalapot! Minden (király-jelöltnek) játékosnak osszon 3 lapot, de egymásnak ezeket ne mutassák meg! Helyezze a játéktér közepére lefordítva a paklit, majd legfelső lapját fordítsa fel, s tegye a pakli mellé! A játékban azonos figurájú párokat kell gyűjteni, pl: 2 felső (hadvezér) egy pár. A koronás kártyáknak nincsen párja, azt a kézben kell őrizni a játék során.

Az osztótól jobbra lévő játékos kezd. A kezdő a lapjaihoz húzzon egy lapot a lefordított pakliból, vagy egy játékostársától (ha legalább 3 lapja van), de a felcsapott lapot is felveheti. Ha a felcsapott lapot választja, akkor tegye le a helyére a pakli legfelső lapját! Ha van párja, akkor azt tegye félre, és újra húzhat a 3 lehetőség közül. Ha nincs párja, akkor a laphúzás jogát adja át a jobbra lévő játékosnak. Ha elfogy a pakli, nincs újrahúzás pár esetén.

A pakli elfogyása után bármikor a soron következő bejelentheti a "Deo Gratia!" bemondással igényét a trónra. Ha valakinek a bemondás után, a kezében van király vagy ász, és a király-jelölthez a sorban közelebb van, akkor összeszámolás előtt, mint ellenkirály húzhat egy lapot tőle. Az lehet a magyar király, akinek a félretett lapjai, és koronás kártyáin lévő erények száma a legtöbb! Ha például valakinek 7 párja van (14 lap) +4 erény +3 erény = 21 pont.

A lovagkortól a reneszánszig

Milyen fejezetek találhatók a könyvben?

¤ Lovagkori társadalom
(Kozma Zsolt lovagi hagyományőrző és Csanádi József)
¤ Misztériumjátékok
(Csík Csaba színművész)
¤ A hét szabad művészet
(Német Gilda festőművész)
¤ A gótika születése
(Hegedűs Miklós festőművész)
¤ Napkelte - a reneszánsz művészet
(Hegedűs Miklós festőművész)
¤ Csillagtudomány
(Varga Márta csillagász és Csanádi József)
¤ Csillagászat Magyarországon
(Varga Márta csillagász)
¤ Pannónia nem veszítheti el angyal adta koronáját
(Varga Tibor jogtörténész)
¤ Életrajzok Nagy Lajostól Hunyadi Mátyásig
(Ősz Gábor történész, főiskolai adjunktus)
¤ Mátyás király hadjáratai és a fekete sereg
(Részlet a Nemzeti Múzeum egyik kiállításából)
¤ Magyarországi reneszánsz zene
(L. Kecskés András hagyományőrző zenész)
¤ Az angyalok kilenc kara és az Ország Angyala
(Csanádi József a könyv szerkesztője)

Hogyan is jött létre ez a könyv?

Sokszor vagyunk úgy az életben, hogy nem veszünk észre valamit, ami pedig annyira nyilvánvaló. Egyszer az a kérdés merült fel bennem: miért magyar kártya a magyar kártya, ha egyetlenegy magyar történelmi személy sincs a lapokon? A választ még meg sem találtam, de már elhatároztam, hogy a Mátyás évforduló tiszteletére készítek egy reneszánszkori magyar kártyát. Az első vezérelv az volt, hogy kivételesen egészalakos képek legyenek, és ne tükörszerű "félemberek". A második szempont az volt, hogy az ókori és középkori négy sarkalatos erény (igazságosság, bátorság, mértékletesség és a bölcsesség) jelképezze a "négy szín". Így alakult át a piros a vörös oroszlánná, a zöld egy igazi szőlőlevéllé, a tök országalmává és a makk kódexé.

Amikor nagy vívódások közepette kiválasztottam a 16 kártyán szereplő személyt, akkor gondoltam arra, hogy jó volna él