Erdélyért Könyvesház

A könyvben az ősi magyar hitvilág, hitélet, vallás legkevésbé ismert kérdésköreivel foglalkozik, különös tekintettel a táltos paripa és a tündérvilág titkára, valamint a beavatás, a szakrális hierarchia és a régi magyar küldetéstudat és az eltűnt, de megidézhető Magyar Szentírás rejtélyére.

Előszó

Réges-régen nem számított rendkívülinek, ha valaki a táltos paripáról beszélt. Az sem számított rendkívülinek, ha valaki felismerte, megszelídítette, majd megülte a táltos paripát. De még az sem, ha a táltos paripa hátán berepült a Tündér Ilona kastélyába.

Aztán egyre kevesebben ismerték fel, egyre kevesebben tudták megszelídíteni, egyre kevesebben tudták meglovagolni.

Platón korában a görögök közül már igen kevesen, de a magyarok közül Mátyás korában is elég sokan megülték a táltos paripát. Ezért mondják sokan, hogy a magyar társadalom fejlődése 'megkésett'? Nem, nem ezért, mégis azt mondjuk, hogy nem véletlenül és nem jogtalanul beszélnek-e megkésettségről. Nem vélet- lenül és nem jogtalanul, de félreértik és megmagyarázzák, mert nem tudják felfogni a magyar műveltség évezredeket átvészelő archaikus, szakrális hagyományainak a nagy rejtélyeit. A legfontosabb: ha e meg- késettség azt jelenti, hogy a magyar társadalom évszázadokon át 'korszerűtlenül' ragaszkodott a szakrális királyság szent hagyományaihoz, akkor áldott megké- settségről beszélhetünk.

Alighieri Dante írta meg az egzik legszebb könyvet a táltos paripáról és Tündér Ilonáról, az Isteni Színjáték címet adta e könyvnek, de már nem merte nevén nevezni se a táltos paripát, se Tündér Ilonát, és amikor megtudta, hogy megannyi magyar népmese szól a táltos paripáról és Tündér Ilonáról, hogy a Magyar Királyságban e meséket még 'meg szabad érteni', így fakadt ki: 'Boldog Magyarország!'.

Dante tudta, hogy a táltos paripa a magyar őstörténet és az egyetemes őstörténet egyik legfontosabb rejtélye, irigyelte a korabeli magyarokat, de a mai magyarokat már nem irigyelné. Mert a mai magyarok már nem ismerik a táltos paripa minden titkát, s még azt sem képesek felfogni, miképpen lehetett a táltos paripa hátán belovagolni Tündér Ilona kastélyába, mert nem ismerik a magyar őstörténetnek, a régi magyar hitvilágnak mindazon rejtélyeit, amelyek ismerete nélkül a táltos paripa rejtélye valóban felfoghatatlan rejtély marad.

Napjainkban mintha sem Magyarországon, sem Európa más országaiban nem illene már megfejteni a táltos paripa titkát. Sokan hiszik azt is, hogy nemcsak nem illik beszélni arról, miképpen kell felismerni, megszelídíteni, megülni a táltos paripát, de veszélyes is, mert akinek kedve kerekedik arra, hogy megülje, ay bizony le is eshet róla.

És bizony le is eshet róla, ha még mielőtt hozzáfogna a táltos paripa megsze- lídítéséhez, nem ismeri meg a magyar őstörténet, illetve a régi magyar hitvilág ezernyi más rejtélyét.

Könyvemnek ezért adtam a következő alcímet:
Az ősi magyar hitvilág, hitélet, vallás kérdéskörei, különös tekintettel a táltos paripa és a tündérvilág titkára, valamint beavatás, a szakrális hierarchia, a régi magyar küldetéstudat és az eltűnt, de megidézhető Magyar Szentírás rejtélyére.

Kocsis István

J2