Erdélyért Könyvesház

és fényképekkel

A CD a XII-XVII. század zenéjének hangulatát idézi fel korabeli dallamok és hangszerek segítségével a történelmi Magyarország területén fellelhető zenei gyűjtemények anyagából válogatva. Közel 500 év zenéjéből szólal meg egy-egy, korra, műfajra jellemző muzsika, mely elhangozhatott a történelem évszázadai során nemzeti kultúránk fontos jelképévé vált Budavár falai közt is.

ének: Lénárd Kata
ének: Szabó Enikő
tekerő, furulyák: Huber Henriett
rebek, barokk és népi hegedű: Rossa Levente
lantok, ciszter, penorcon, koboz: Bencze Balázs
furulyák, görbekürt: Pászti György

Közreműködők:
Lévai Péter, Lévai Antal, Tóth Péter, Bobár Zoltán, Balázs Boglárka Jilling Jácint, Pálmai Árpád
----------------------
A tatárjárás óta áll Budavár a Duna melletti Várhegyen. Építésének idejét?l fogva tanúja az ország megpróbáltatásainak, számtalanszor cserélt gazdát, szinte nincs egy talpalatnyi hely a területén, amit ne romboltak volna le az érte csatázó ellenfelek - mégis ?...áll Buda még, s él magyar? - ahogy Juhász Gyula Budavárhoz szerzett himnuszában írja. A történelem évszázadai során azonban ez a vár minden megpróbáltatás ellenére a magyar kultúra egyik fontos jelképévé vált, Zsigmond, Mátyás és a régi magyar világ örökségének hordozójává, múltunk ma is él? tanújává. Kis sziget ez az alig 150 méter magas domb, oldalában a keskeny utcákkal, régi házakkal, apró terekkel, ahová belépve az ember közelebb érzi magához a múltat. Lemezünkön ezt a hangulatot kíséreltük meg átélhet?vé tenni a képek és hangok - Thaler Tamás fotói és a Tabulatúra régizene-együttes műsora - segítségével.
Zenei válogatásunk a régmúlt korok hangzását igyekszik visszaadni korabeli hangszerek segítségével, régi magyar dallamok felidézésével. Ezek a dallamok mind magyar vonatkozásúak, könnyen elképzelhető, hogy elhangzottak Budavár falai közt - akár mint főúri táncok és dalok, akár mint énekmondók, vándor muzsikusok előadásában felcsendülő darabok. Szerepel a műsorban az egyik első magyar nyelvemlékünk, az Ómagyar Mária-siralom, Tinódi, Balassi énekei, Mátyás király udvari lantosának művei, valamint dalok, táncok a történelmi Magyarország területén fellelhető kódexgyűjteményekből - a Lőcsei-, a Vietórisz- és a Kájoni-kódexekből.

"Törhet reánk id?k viharja,
Túlzengi azt a munka s dal,
Mely a világnak bátran vallja:
Hogy áll Buda még s él magyar! "