Erdélyért Könyvesház

Nap mint nap találkozunk helységnevekkel, ezekkel határozzuk meg születésünk helyét, lakhelyünket, utazásunk célját. Használatukat a különböző tudományok sem nélkülözhetik. A helynevek kialakulása évszázadokra visszamenő folyamat eredménye, a névadók általában az illető helységben élők, letelepedők voltak. A névadási folyamat során évszázadokig a hatóságok nem szóltak bele a névhasználatba. Sokszínű tehát a helynevek világa.

A szótár törzsanyagát 5818 település (város, falu, tanya, telep, városnegyed, falurész) névanyaga képezi. Egy-egy szócikk a következő adatokat tartalmazza: A helység jelenlegi, hivatalos román neve, ezt követik a román névváltozatok, melyik jelenlegi megyéhez tartozik, magyar hivatalos neve és névváltozatai. Abban az esetben ha van, megjelenítettük az illető helység német, szász, ukrán (ruszin), szerb, horvát, cseh, szlovák, bolgár, jiddis, lengyel és török elnevezését is. Ezután következik a szótár történeti része. A forrásanyag segítségével felsoroltuk a helység névanyagának változatait az első írásos megemlítésétől napjainkig. A címszó utolsó részében a közigazgatási hovatartozását, jogállását taglaljuk.

A helynévanyag összeállításánál figyelembe vette a szerző Fejér, Nagy, Fényes, Pesty munkáit, a megjelent helységnévtárakat, oklevéltárak helynévanyagait, felhasználta a népszámlálások adatait, Lelkes, Sebők, Wildner, Szabó M. Attila és Szabó M. Erzsébet helységnévtárait, Varga E. Árpád történeti-statisztikai köteteteinek adatait is.

A digitális kiadás fejlett keresőprogramja révén könnyen használhatóvá teszi az egyedülálló, hatalmas anyagot.