Erdélyért Könyvesház

tanulmányokkal

„Ez jelönvaló könyvecskét szörzeni nem egyébért gondolám, hanem hogy az hadakozó, bajvívó, várak-várasok rontó és várban szorult magyar vitézöknek lenne tanúság üdvességes, tisztösségös megmaradásokra, az pogán ellenségnek mi módon ellene állhassanak és hadakozjanak… Készöríttetém enmagamat ez szegín esszömmel ezöknek gondviselésére foglalnom, és ez egynéhány istóriát megírnom, öszveszednöm, és az kösségnek kiadnom, ki lenne az több krónikák között végemléközet, kinek munkájába sokat fárattam, futostam, tudakosztam, sokat es költöttem. Igazmondó jámbor vitézöktűl, kik ez dolgokba jelön voltanak, értekösztem. Sem adományért, sem barátságért, sem félelemért hamissat bé nem írtam, az mi keveset írtam, igazat írtam.. Ha valahol penig vétök volna benne, aszt ne én vétkömnek, hanem az kiktől értekösztem, tulajdoníccsátok: és kérlek titöket, énnéköm megbocsássatok.”
Erdélben Kolozsvárból, böjtmás hónak

XIIII. napján: Krisztus születése
után 1554. esztendőben.
(Részlet Tinódi „Cronica”-jának előszavából)

Egyedülálló kiadványunk tisztelgés az első „hivatásos” költő, az első ismert magyar zeneszerző, a XVI század eseményeinek hű krónikása, Tinódi Lantos Sebestyén előtt.

Az írott anyagban olyan, ma már alig hozzáférhető forrásmunkákat teszünk közzé, mint Mátray Gábor 1859-ben megjelentetett tanulmánya és Dézsi Lajos 1912-es életrajzi kötete. A Cronica szövegét a facsimile mellett Sugár István gondozásában, Szakály Ferenc lebilincselő bevezető tanulmányával, utánozhatatlanul alapos jegyzetanyaggal jelentetjük meg újra az Európa Könyvkiadó 1984-es kiadása alapján. Mint Szabolcsi Bence írja: „Tinódi énekeinek s általában a históriás ének irodalmának megítélésében az énekelt vers kulturájának szelleméből kell kiindulnunk”, ezért a Cronica minden darabját (összesen 22) énekelt formában is közreadjuk.

Hangzóanyag ˇ Teljes terjedelemben elhangzik:
Erdéli história (I), Eger vár viadaljáról való ének (VI) és Egri históriának summája (VII) Kobzos Kiss Tamás énekével és lantkíséretével
Budai Ali basa históriája (IV), Hadnagyoknak tanúság, mikor terekkel szömbe akarnak öklelni (XIII), Szulimán császár Kazul basával való viadaljáról (XIV), Sokféle részögösről (XV), Buda veszéséről és Terek Bálint fogságáról (XVI), Príni Péternek, Majlát istvánnak és Terek Bálintnak fogságokról (XVII), Verbőczi Imrehnek Kászon hadával kozári mezőn viadalja (XVIII), Az szalkai mezőn való viadalról (XIX), Kapitán György bajviadalja (XXI), Az udvarbírákról és kulcsárokról (XXII) Kobzos Kiss Tamás énekével, Lantos Szabó István lantkíséretével, az ő dallamértelmezéseivel.
Részletek hangzanak el a következő énekekből:
Szegedi veszedelem (II), Az vég Temesvárban Losonczi Istvánnak haláláról (III), Ördög Mátyás veszödelme (V), Enyingi Terek János vitéssége (VIII), Károl császár hada Saxóniába, ott kúrfirstnak megfogása (IX), Szitnya, Léva, Csábrág és Murány várának megvevése (X), Dávid királ mint az nagy Góliáttal megvíutt (XI), Judit asszony históriája (XII), Varkucs Tamás idejébe lött csaták Egörből (XX.) Kobzos Kiss Tamás énekével, Lantos Szabó István lantkíséretével, dallamértelmezéseivel.