Erdélyért Könyvesház

A Tiszántúl középső részén elterülő Hajdúságnak nevezett történelmi-néprajzi táj valaha igen gazdag népzenei és néptánc hagyományokkal rendelkezett. Lemezünk anyagának összeállításában arra törekedtünk, hogy minél színesebb, átfogóbb képet nyújtsunk a Hajdúság zenéjéből. A dalok többsége a pásztorkodással kapcsolható össze, hiszen a pásztorok voltak a hagyományok továbbörökítői a nomád állattartó hortobágyi pusztán. A Hortobágy környéki s általában az alföldi dalolásban kevés a díszítőhang. Férfias, érdekes erőteljes pusztai hang e tájegység hang-ideálja, ilyen a tipikus éneklésmód. A régi parlando és rubato dalok – ezt többnyire a szövegük is mutatja – általában a pásztor repertoárba tartoznak. Tartalmukat tekintve szorosabb értelemben pásztordalok, betyárdalok, rabénekek, balladák. A lemezen hallható dallamok között azonban sok az új keletű. Ez az újabb stílus a XIX-XX. század fordulója táján teljesedett ki. Dallamait jellemzi az első és negyedik dallamsor azonossága, a két középső sor általában magasabb fekvésű. E stílus egyik fő sajátossága az alkalmazkodó ritmus.
A hajdúságban a szervezett táncalkalmat cuhárénak hívták, melyet elsősorban a fiatalok kezdeményeztek a saját szórakoztatásukra. A zenét fogadott muzsikusok szolgáltatták citerával, dudával, vonós bandával.
Dr. Ecsedi István, Dr. Béres András, Dr. Varga Gyula, Dr. Bencze Lászlóné, Dr. Papp János, Szathmári Károly és a Délibáb Együttes tudományos kutatómunkájának köszönhetően sikerül betekintést nyernünk a Hajdúság paraszti és pásztorkulturájának egy részletébe. Lemezünk anyaga ezen adatokra támaszkodik. Igyekeztünk a régi és új réteg kevésbé ismert, de jellegzetes darabjait megszólaltatni, valamint az ismertebb dallamok érdekes változatait bemutatni, stílushű előadásmód mellett életszerű szituációkban, színes hangszerösszeállításban. Szeretnénk felidézni a hajdani csárdák, a pászorok pusztai életének,mulatságainak, a katonák báljainak hangulatát, nem felejtve a nők zenei megnyilvánulásait sem. - Rőmer Judit és Kálmán Péter „Cucás”

A kiadvány könyv formában jelent meg, mellékletként a kitűnő hanganyagot tartalmazó CD-vel. A könyv kiállítása pazar, számtalan régi, kézzel színezett, elsősorban képeslapokon megjelent fotó tarkítja, a dalszövegek mellett a legfontosabb hajdúsági városok rövid történelmébe nyerhetünk bepillantást, illetve meséket is olvashatunk.

Bárdosi Ildikó – ének
Kálmán Péter „Cucás” – hegedű, ének
Molnár Miklós – hegedű, ének
Rőmer Judit – brácsa
Csurgó Dezső – cimbalom
Erményi Tamás – nagybőgő
Gyönyörű Zsigmond – ének, tánc
Jeremiás Lajos – ének, tánc

Közreműködők:
Kulcsár Annamária – ének
Szűcs Miklós – ének
Szokolay Dongó Balázs – tárogató, duda

1. Tökhalomnál van az olcsó gomolya – pásztornóta
2. Csigavígtaposáskor – csendes, csárdás és friss
3. Fehér László balladája
4. Juhászbál Dömötörkor – csárdás, friss és verbunk
5. Cuháré – csendes, lírai dal, csendes, csárdás és friss
6. Hídivásárban – kondástánc, hallgató és csendes
7. Dudanóták
8. Bereg Náni balladája
9. Bakanóták
10. Este van már, késő este – csendes