Erdélyért Könyvesház

Kossuth Lajos a később megvalósuló politikai gondolatait hírlapírói tevékenysége keretében érlelte és tette közzé. Az Országgyűlési Tudósítások, majd a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztőjeként kezdte a politikai újságírást, majd saját lapokat indított. A sajtóvitákban csiszolódtak, érlelődtek politikai-gazdasági nézetei, hogy azután — amikor előállott a megfelelő történelmi helyzet — a mindmáig legnagyobb hatású politikussá lehessen általuk. Kiadványunkban a három legfontosabb lapot tesszük most közzé, amelyet szerkesztett, illetve amelyben rendszeresen publikált.

1841. januárjában indította a Pesti Hírlapot. Ennek szerkesztőjeként, vezércikkeiben lépett fel a feudális kiváltságok ellen, polgári szabadságjogokat és az ország alkotmányos függetlenségét követelve. Hetente kétszer megjelenő lapjának rendkívüli hatása volt a korabeli politikai és közgondolkodásra, ugyanakkor a konzervatívok, sőt Széchenyi támadását is kiváltotta, amelyre hírlapi vitacikkekben adta meg a választ. 1844 derekán a kormányzat eltávolíttatta a Pesti Hírlaptól. Ezután a kezdeményezésére alakult, a hazai ipar, gazdaság fejlesztésére, önállósodására hivatott Védegylet folyóiratába, a Hetilapba írta cikkeit. 1848 tavaszán és nyarán — a Batthyány-kormány pénzügyminisztereként — mind szorosabb kapcsolatba lépett a márciusi forradalom követeléseinek leginkább hangot adó radikálisokkal. 1848 július 1-én jelent meg Kossuth Hírlapja, amely az esztendő végéig — nagyhatású beszédei mellett — a legfőbb szócsövének számított, amelyben egyedülálló módon követhetjük nyomon az izgalmas politikai-történelmi eseményeket.

A három lap valamennyi cikkét teljes szövegében kereshető módon közöljük.

A CD — korábbi kiadványainkkal, a Kossuth-összes, ill. a Széchenyi-összes CD-vel együtt — egyedülálló forrást jelent a korszak alapos megismerésére történészeknek és a téma iránt érdeklődő laikusoknak egyaránt.