Erdélyért Könyvesház

"...Hamarosan kellően oldottá vált a hangulat, kimentünk a pajtába és belecsaptunk a húrokba. Elkezdődött a tánc, a régi csárdásokat játszottuk sorban, pörgött-forgott a társaság, szoknyák libbentek, csizmák villantak. Később jöttek a pattogós legényesek, ekkor már inkább csak az öregebb táncosok álltak ki csipkézni a levegőt.
A tánc szünetében sem hagytak pihenőt nekünk, körénk gyűltek, kérték a régi nótákat. Az egyéni dallamvonulatok és díszítések halmazából sokszor nehezen hallottuk ki az alapdallamot, többé-kevésbé mégis sikerült megbírkóznunk a kísérettel. Éneklés közben áttam szemükben az őszinte rácsodálkozás gyöngyét.
Mikor leraktuk hangszereinket, kérdezgették, hogy miként tettünk szert ezekre a nótákra, amelyek nagy része már az ő emlékezetükből is kikopott. Hirtelen nem értették, hogy miképpen létezhet az, ami elmúlt...
Nem múlt el, és reméljük, meg is marad 'amíg ég a gyertyavilág'..." - Gombai Tamás

Gombai Tamás - hegedű
Erdei Attila - háromhúros brácsa
Szabó Csobán Gergő - kisbőgő

Herczku Ágnes - ének
Hetényi Milán - ének

1. Nyitány
2. "Húzzad Csipás!"
3. Lakodalmi menet
4. Öreges
5. Ballada
6. Hajnali, csárdás és szapora
7. Román ritka és sebes
8. "Amikor a pásztor elvesztette a juhait"