Murádin László

Erdélyi magyar családnevek

2100 Ft
Kiadás éve: 2005
Kötés: ragasztott puhatáblás
Méret: 22*13 cm
Oldalszám/Hossz: 192
Adatbázisba felvéve: 2006.09.12.
Előjegyzem! Előjegyezhető

A magyar névtan jeles szakembere szokatlannak számító ötlete nyomán feldolgozta a hazai Tinivár Kiadó Maturandusok című publikációjának családnévanyagát. Ez a kiadvány az erdélyi magyar tannyelvű középiskolákban 1994 és 2002 között végzett tanulók névsorát tartalmazza: 59 településről 51 984 személy nevét. Hargita megyéből a névanyag nagyságának sorrendjében a következő települések szerepelnek: Székelyudvarhely (5669 személy), Csíkszereda (4386), Gyergyószentmiklós (1945), Székelykeresztúr (759), Szentegyháza (721), Csíkszentmárton (298), Csíkdánfalva (249), Korond (225), Gyergyóditró (212), Gyergyóalfalu (172), Zetelaka (156), Gyimesfelsőlok (112), Balánbánya (108).
A csaknem ötvenkétezres névanyagból a szerző csak a magyar helyesírással írt neveket vizsgálta, szám szerint: 45 189-et, ugyanis munkája a magyar családnevekről szól, ezért különbséget tett a tudományág szokásához híven az idegen eredetű magyar nevek és az idegen nevek között. Példákat is említ: „…az Achim román név, nem vettem figyelembe, de az Átyim mint román eredetű magyar név már bekerült a vizsgálandó nevek közé." Murádin László azzal is számolt a névanyag vizsgálata közben, hogy számos anyakönyvi hivatalban a neveket – bediktálás alapján – román helyesírással jegyezték be. Ilyen például a Bocor Bokor helyett vagy a Barani (Bárányi), Cantor (Kántor), Suciaghi (Szucsági) stb. A szerző a magyar családnevek (más szóval: vezetéknevek) betűrendes mutatója mellett gyakorisági kimutatást is készített, így megtudhatjuk, hogy a vizsgált anyagban a leggyakoribb nevek sorrendben a Szabó (1525), Nagy (1171), Kovács/ Kováts (885), Kis/Kiss (717), Székely (416), Szász (413), Bíró (385) stb. Egyszer előforduló névből 2401-et találunk a mutatóban.


Van köztük általánosan ismert, megszokott forma is, de van számunkra egészen szokatlan, talán sosem hallott név is. Mindannyiunknak bizonyára régi ismerőse például az Apáti, Bagaméri, Bencsik, Fogarasi vagy Küsmödi név, viszont valószínűleg kevesen hallottak közülünk az olyanokról, mint – mondjuk – az Alenyuk, Bükfejes, Plotik, Szia, Vagyura, Zerin.
A könyv érdeme nem csupán az, hogy az érdeklődő megtalálja saját vezetéknevét a mutatóban, majd kikeresheti neve eredetét, illetve típusát. Ennél sokkal fontosabbak ezúttal, sajátos erdélyi helyzetünknél fogva, a szerzőnek a nevekről írt remek ismeretterjesztő eszmefuttatásai. A közérthetően, olvasmányosan megírt Előszótól kezdve a könyv minden sorát érdemes figyelmesen átböngészni, áttanulmányozni, annál is inkább, mert rég nem jelent meg nálunk, Erdélyben (és Bukarestben a Kriterionnál sem) a családnevekkel ily aprólékosan foglalkozó szakmunka.
Murádin László miután elmagyarázza a név és nyelv kapcsolatát, a nevek kialakulását eleitől fogva (héber, görög, római, germán, szláv stb. névhasználat), rátér a magyar családnevek kialakulásának vizsgálatára. Beszél a magyarból eredetezhető és magyarázható nevekről, az idegen eredetűekről, valamint a bizonytalan jelentésű, kétes eredetű családnevekről. Magától értetődően a legaprólékosabb elemzést, csoportosítást a magyar eredetű nevekről találjuk a könyvben. Ezek közt vannak például az apa nevéből alakult családnevek, helységnévből alakultak és világi névadáson alapulók. Ez utóbbinak számos alcsoportját ismerteti a szerző, például: népnevek mint családnevek (Bolgár, Frank, Németh, Rácz stb.), mesterségre, foglalkozásra utalók (Asztalos, Kovács, Mészáros), tisztséget, társadalmi hovatartozást jelölő köznévből eredő nevek (Bán, Császár, Bíró, Csendőr, Katona, Pap), testalkatra, testi állapotra, külső testi tulajdonságra utaló nevek (Balogh, Barna, Beder, Bondor, Vörös). És így tovább.
Az erdélyi idegen eredetű magyar családnevek közt legtöbb a román, szláv és német gyökerű név. Van néhány görög-latin (Bazilidesz, Dánielisz, Kornis, Márdirosz…), olasz (Barboni, Csepella, Jakubinyi, Troszeli), francia (André, Leon) és örmény eredetű magyar családnév is (Ágopcsa, Ajvász, Zárug). 261 vezetéknév eredetének kiderítése további vizsgálatot igényel – mondja a szerző.
Murádin László statisztikai következtetéseire is érdemes jól odafigyel